Rákoskeresztúr, Rákosmente már a honfoglalás környékén lakott terület volt, a Rákos-patak völgye ideális feltételeket nyújtott a letelepedéshez. Első írásos említésekor, még Pósarákosa (Pousarakusa) néven szerepelt V. István 1265-ben kelt oklevelében. Károly Róbert 1326. és 1327-i okleveleiben már Szentkereszt a falu neve. Térképen legkorábban, az 1528.évi Lázár Deák-féle térképen már Kerstur alakban szerepel. A török hódoltság korában, az 1562. évi adóösszeírásban Rákoskeresztúr falu néven szerepel és Körösztösnek említi Evlia Cselebi, török világutazó is. A török időkben a falu többször elnéptelenedik, elpusztul. 1699-ben viszont már vármegyei összeírás bizonyítja, hogy nyolc család él itt. Valószínűleg a harcok elcsitultával régi lakók közül szállingóztak vissza néhányan. Az összeírásban egy névsort is találunk: „Béres György bíró, Negrády János, Szebellebi Mihály, Ballók Mihály, Bódy András, Tóth János, Czine Thamás, Ballók Pál. A lakosságnak volt 32 ökre, 25 tehene és 5 lova”. 1727-től már mint község szerepel a magyaron kívül jelentős tót lakosággal, akik valószínűleg a Podmaniczky család felvidéki birtokairól érkeztek. Rákosmente legnagyobb kastélyát, 1750 körül építteti a Podmaniczky család. Rákoskeresztúr első címere is ebből az időből való: A címer rajza két lombos faág félkör alakban körülölel egy ekevasat és egy csoroszlyát. A címer körirata: Kerestur falu. Ezután több betelepítési hullámban főleg német nemzetiségű lakosok érkeztek ide. Ettől kezdve beszélhetünk az úgynevezett „tót” és „német” falurészekről. Ezek az egységek nagy vonalakban az 1950-es évekig megmaradtak, persze mindeközben fejlődött is Rákoskeresztúr. 1950 január 1-én hozzácsatolták Budapesthez, ez lett az létrehozott XVII. Kerület központja. Az 1970-es, 1980-as években elkezdődtek a szanálások, szinte minden régi házat leromboltak és a helyükre iparosított házépítési technikákkal lakótelepeket húztak fel. Az újkori rákoskeresztúri főtér megépítése sokáig váratott magára, de 2010-ben elkezdődött és ma már sokak örömére kerületi rendezvények helyszíne. A Fő tér felújításához kapcsolódóan megújult a Pesti út menti zöld sáv, a szürke aszfalt és beton felületeket zöld sávok váltották.
Forrás: hu.wikipedia.org, church.lutheran.hu